Skip to content

Fajta leírás Standard, anatómia, testarányok

Rottweiler standard FCI 147 / 24.07. / 2018 / D

Rövid történeti áttekintés:

A rottweiler a legrégibb kutyafajtákhoz tartozik. Eredete a római korba nyúlik vissza. Háziállatok őrzésére és hajtására használták. A kutyák a római légiókkal átkeltek az Alpokon, az embereket védelmezték és hajtották az állatokat. Rottweil térségében ezek a kutyák helybeli kutyákkal találkoztak és keveredtek.

A rottweiler fő feladata a nagyméretű jószág hajtása és őrzése illetve az ember és annak tulajdonának megvédése lett. A rottweiler a régi német birodalmi városról, Rottweil kapta nevét: rottweli mészároskutya. A mészárosok ezt a kutyatípust kizárólag saját használati céljaikra való alkalmasság szempontjából tenyésztették. Így alakult ki az idők során egy kiváló őrző- és hajtókutya, melyet kocsi húzásra is használtak. Mikor a XX. század elején rendőrségi munkára kerestek kutyafajtákat, a rottweilert is megvizsgálták. Nagyon hamar megmutatkozott, hogy a fajta kiválóan alkalmas a rendőri feladatok megvizsgálták. Nagyon hamar megmutatkozott, hogy a fajta kiválóan alkalmas a rendőri feladatok ellátásra. Ezért 1910-ben hivatalosan rendőrkutyának nyilvánították.

A rottweiler-tenyésztés egy erőtől duzzadó, fekete színű, világosan elhatárolt vörösesbarna jegyekkel rendelkező kutyát céloz meg, mely súlyos egyéniséget tükröző öszmegjelenése mellett sem nélkülözi a nemességet, és kísérő-, védő- és használati kutyának különösen alkalmas.

Általános megjelenés:

A rottweiler egy közép nagy-nagy, zömök kutya, se nem nehézkes, se nem könnyű, nem magasra állított vagy levegős. Arányos, zömök és erőteljes alakja nagy erőre, fordulékonyságra és kitartásra enged következtetni.

Fontos méretarányok: A törzs hossza, a szegycsonttól az ülőgumóig mérve, legfeljebb 15 százalékkal haladhatja meg a marmagasságot.

Viselkedés és karakter (wesen): A rottweiler barátságos és békés alaptermészetéből kifolyólag, nagyon ragaszkodó, engedelmes, szófogadó és örömmel dolgozik. Megjelenése őserőt sugároz; viselkedése magabiztos, erős idegzetű és felelem nélküli.  Nagy figyelemmel, de ugyanakkor nyugodtan reagál környezetére.

FEJ FEJTETŐ: Közepesen hosszú.

Koponya: Közepesen hosszú, a fülek között széles, a homlok vonala oldalról nézve mérsékelten ívelt. A nyakszirtcsont jól fejlett, anélkül, hogy erősen kiemelkedne.

Stop: Határozott.

ARCKOPONYA

Orr: Az orrtükör jól fejlett, inkább széles, mint kerek, arányosan nagy orrnyílásokkal, mindig fekete színű.

Fang: Az agykoponyához viszonyítva nem tűnhet sem elnyújtottnak, sem lerövidültnek. A pofahossz és a fej felső része közötti arány 1:1,5 . Az orrhát egyenes, széles tővel, mérsékelt elvékonyodással.

Ajkak: Feketék, feszesek, az ajak zug zárt, az íny lehetőleg sötét.

Állkapocs/fogak: erős és széles állcsont és állkapocs. A fogazat erős és hiánytalan (42 fog); a felső metszőfogak ollószerűen az állkapocs metszőfogai fölé nyúlnak.

Pofa: Határozott járomcsont

Szemek: Közepesen nagyok, mandulaformájúak, sötétbarna színűek; feszes szemhéjak.

Fülek: Közepesen nagyok, lelógóak, háromszögletűek, egymástól távol helyezkednek el, magasan tűzöttek. A fejtető előre figyelő, helyes fültartásnál szélesebbnek tűnik.

NYAK: erőteljes, mérsékelten hosszú, jól izmolt, enyhélt ívelt nyakvonallal, száraz, lebernyegmentes.

TEST

Hát: Egyenes, erős, feszes.

Ágyék: Rövid, erős és mély.

Far: Széles, közepesen hosszú, enyhén ívelt, sem egyenes, sem erősen csapott.

Mellkas: Tágas, széles és mély (kb. 50 százaléka a marmagasságnak), jó fejlett elő mellel és jól ívelt bordákkal.

Has: A lágyék nem felhúzott.

Farok: Természetes állapotában meghagyott, vízszintes a hátvonal meghosszabbításában, nyugalmi állapotban lelógó. Éberen, izgatottan vagy mozgásban kissé hajlítva és felállva , nyugalmi állapotban lelógó is lehet. A farok nagyjából a csánkig nyúlik , de picit hosszabb is lehet. 

VÉGTAGOK

Mellső rész: A mellső végtagok elölről nézve egyenesek és nem szűk állásúak. Az alsó lábszár oldalról nézve egyenes. A lapocka a vízszintessel kb. 45 fokos szöget zár be.

Váll: Jól illeszkedik a törzshöz.

Felkar: Jól illeszkedik a testhez.

Alkar: Erőteljesen fejlett és izmolt.

Mellső lábközép: Könnyedén ruganyos, erős, nem meredek.

Mellső mancsok: Kerek, a lábujjak szorosan illeszkednek egymáshoz és íveltek; a talppárnák kemények, a körmök rövidek, feketék és erősek.

Hátulsó rész: Hátulról nézve a hátsó végtagok egyenesek és nem szűk állásúak. Természetes állásban a combcsont és a csípőcsont, a combcsont és a lábszárcsont, a lábszárcsont és a csánk tompaszöget zár be egymással.

Comb: Mérsékelten hosszú, széles és erősen izmolt.

Hátulsó lábközép: Hosszú, erős és szélesen izmolt, inas.

Csánk: Erőteljes, jól szögelt, nem meredek.

Hátulsó mancsok: Valamivel hosszabbak, mint a mellső mancsok. A lábujjak erősek, ugyancsak szorosan illeszkednek egymáshoz, íveltek.

Jár mód: A rottweilert ügető jár, mód jellemzi. A hát feszes és viszonylag mozdulatlan marad. A mozgás lefutása harmonikus, szilárd, erőteljes és szabad, jó lépéshosszal.

Bőr: A fejbőr mindenütt feszes, de fokozott figyelem esetén enyhe homlokredők képződhetnek.

Szőrzet: Aljszőrzetből és fedőszőrzetből áll. A fedőszőr közepesen hosszú, durva, sűrű és testhez simuló; az aljszőrzet nem tűnhet elő a fedőszőrzet alól. A hátsó végtagokon a szőrzet valamivel hosszabb.

Szín: Fekete, jól elkülönülő, vörösesbarna jegyekkel a pofán, a fangon, a nyak alsó részén, a mellkason és a végtagokon, továbbá a szemek felett és a farok töve alatt.

Nagyság és súly:

A kanok marmagassága 61-68 cm.

61-62 cm: kicsi

63-64 cm: közepes

65-66 cm: ideális méret

67-68 cm: nagyon nagy

Súlyuk kb. 50 kg

A szukák marmagassága 56-63 cm.

56-57 cm: kicsi

58-59 cm: közepes

60-61 cm: ideális méret

62-63 cm: nagyon nagy

Súlyuk kb. 42 kg.

Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.

Összkép: könnyű, szellős, magasra állított megjelenés; gyenge csontozat és izomzat.

Fej: Vadászkutyafej; keskeny, könnyű, túl rövid, hosszú, nehéz fej; egyenes homlok (hiányzó vagy túl kevés stop).

Fang: Hosszú vagy hegyes fang, kosorr (konvex) vagy beesett (konkáv) orrhát; lefelé görbülő orrhát (sasorr); világos vagy foltos orrtükör.

Ajkak: Nem feszesen simuló, rózsaszín vagy foltos ajkak, nyitott ajakzug.

Állkapocs: Keskeny állkapocs.

Harapás: Tétre harapás.

Pofa: erősen kiugró pofák.

Szemek: Világos, mélyen ülő, túl telt vagy túl kerek szemek; lógó szemhéjak.

Fülek: Túl mélyen tűzött, nehéz, hosszú, ernyedt, hátracsapott illetve elálló és nem egyformán hordott fülek.

Nyak: Túl hosszú, vékony, gyengén izmolt nyak; lebernyeg.

Test: Túl hosszú, túl rövid, vékony.

Hát: Túl hosszú, gyenge vagy beesett hát, pontyhát.

Far: Csapott far, túl rövid, túl egyenes vagy túl hosszú.

Mellkas: Lapos bordázat, hordóalakú mellkas, beesett mellkas.

Farok: Túl magasan vagy túl mélyen tűzött farok.

Mellső végtagok: szűk állású vagy nem egyenes mellső végtagok; meredek váll; hiányzó vagy hiányos könyökilleszkedés; túl hosszú, túl rövid vagy meredek felkar, Puha vagy meredek mellső lábközép; szétterülő mancsok; túl lapos vagy túl erősen ívelt lábujjak, elcsökevényesedett lábujjak; világos körmök.

Hátsó végtagok: Lapos comb, egymáshoz túl szűken elhelyezkedő sarkak, tehénállás vagy hordóállás; túl szűk vagy túlszögelt izületek; farkas körmök.

Bőr: A fejbőr ráncos.

Szőrzet: Puha, túl rövid vagy túl hosszú szőr, hullámos szőr; hiányzó aljszőrzet.

Szőrszín: Nem megfelelő színű, nem tisztán elhatárolt, túl kiterjedt jegyek.

Tenyésztésből kizáró hibák:

Felcserélődött nemi jelleg (szukás típus kanoknál és fordítva).

Harapás: Előreharapás, hátraharapás, keresztharapás; hiányzó metszőfog, szemfog, elő zápfog vagy zápfog.

Szemek: Entrópium, ektrópium, sárga szemek, különböző színű szemek.

Farok: Megtört, felkunkorodó, erősen oldalt vagy a hátvonal felett hordott farok.

Szőrzet: Kifejezetten hosszú vagy hullámos szőrű egyedek.

Szőrszín: A szőrzet színe eltér a rottweiler-standard által előírt feketétől és vörösesbarna jegyektől, fehér foltok.

Viselkedés: Félénk, bátortalan, gyáva, lövésfélő, rosszindulatú, túlzottan bizalmatlan, ideges egyedek.

Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.